Elsősorban a geopolitikai feszültségek növekedésének köszönhető, hogy az utóbbi napokban a korábbinál is lendületesebben emelkedett az arany árfolyama. Miközben a részvénypiacok még mindig jól tartják magukat, a biztos menedéknek számító eszközök – köztük az amerikai állampapírok, a japán jen, az arany és az ezüst – iránt megnőtt a kereslet, így ezek árfolyama egyaránt szép emelkedésben van. Míg az amerikai elnökválasztás után a felsorolt eszközök ára jelentősen csökkent nagyjából december közepéig, az utóbbi hónapokban – és különösen Trump beiktatása óta – a kiábrándulás jelei figyelhetők meg az értékpapírpiacokon. Különösen elbizonytalanította a befektetőket a szír légibázis elleni amerikai támadás, és az, hogy ennek következtében látványosan romlott az orosz-amerikai viszony. Az pedig, hogy Trump elkezdett arról beszélni, hogy szeretné mielőbb megoldani az észak-koreai “problémát”, szintén a krízishelyzetekben hagyományosan jól teljesítő eszközök felé tereli a befektetők egyre szélesebb rétegeit. Az aranynak az is jót tett, hogy az amerikai elnök túl erősnek tartja a dollárt, hiszen ha a szavait tettek is követnék, és sikerülne gyengíteni a “zöldhasút”, az szintén az arany iránti keresletet növelné.

Ha összehasonlítjuk aranyár 5 éves grafikonját, jól látható, hogy forintban számítva 2013. vége óta, tehát már több mint három éve egy emelkedő trendben vagyunk, míg dollárban csak 2015. végén érte el az árfolyam a mélypontot. Így 2 évig ellentétes irányú trend volt megfigyelhető az aranyárban attól függően, hogy milyen pénznemben vizsgáltuk az árfolyamot. Ennek oka, hogy ezalatt a dollár jelentősen erősödött más országok pénzéhez képest. Emiatt nem csak forintban, de például euróban is hasonlóan fest az 5 éves grafikon. Ha az utóbbi egy évet nézzük, akkor pedig megállapítható, hogy forintban nem öt, hanem majdnem 9 hónappal ezelőtt volt ilyen magas az aranyár. Hogy merre megy tovább, az most leginkább attól függ, hogy tovább fokozódnak vagy enyhülnek-e a világpolitikában tapasztalható feszültségek.